305 Corda, volente Deo. In primis regina quietum Harpalyce, volucremque fuga prævertitur Eurum. Succinctam pharetra et maculosæ tegmine lyncis, 'Aut spumantis apri cursum clamore prementem.' 325 Sic Venus; et Veneris contra sic filius orsus : • Nulla tuarum audita mihi neque visa sororum, ' O quam te memorem? virgo; namque haud tibi vultus 305. At pius Eneas] Ita Ulysses, Οd. κ. 144. 'Αλλ' ὅτε δὴ τρίτον ἦμαρ ἐϋπλόκαμος τέλεσ ̓ ἡὼς, Καὶ τότ ̓ ἐγὼν ἐμὸν ἔγχος ἱλὼν καὶ φάσγανον ὀξὺ, Καρπαλίμως παρὰ νηὸς ἀνήϊον ἐς περιωπήν, Εἴπως ἔργα ἴδοιμι βροτῶν, ἐνοπήν τε πυθοίμην. Cf. et Odyss. ζ. 118. 314. Cui mater] Ita Ulyssi Minerva se obviam præbet, Od. n'. 18. ̓Αλλ' ὅτε δὴ ἄρ ̓ ἔμελλε πόλιν δύσεσθαι ἐραννὴν, *Ενθα οἱ ἀντιβόλησε θεά γλαυκώπις Αθήνη, Παρο θενικῇ εἰκυῖα νεήνιδι, κάλπιν ἐχούσης Στη δὲ πρόσθ ̓ αὐτοῦ Item Odyss. v. 219.ὁ δ ̓ ὀδύβετο παρ τρίδα γαίαν, Ερπύζων παρὰ εἶναι πολυφλοί σβοιο θαλάσσης, Πόλλ ̓ ὀλοφυρόμενος σχεδό δεν δέ οἱ ἦλθεν ̓Αθήνη, ̓Ανδρὶ δέμας εἰκυῖα νέῳ, ἐπιβώτερι μήλων, Παναπάλῳ, οἷοί τε ἀνάκτων παῖδες ἔασιν, Δίπτυχον ἀμφ' ὤμοισιν ἔχουσ' εὐεργία λώπην Ποσσὶ δ ̓ ὑπαὶ λι παροῖσι πέδιλ' ἔχε, χειρὶ δ ̓ ἄκοντα. Τὴν δ ̓ Οδυσεὺς γήθησεν ἰδὼν, καὶ ἐναντίος ἦλθε. 316. Spartana] De virilibus Lacænarum studiis cf. Plutarchum in Lycurgo P. 47. F, necnon in Lycurgi et Numæ comparatione p. 74. F, edit. Par. 316. Threissa-Harpalyce] Amazones Threiciæ poetis dicta sunt. cf. En. xi. 659.-Fuit autem Harpalyce, a patre Arpalyco, Amymnæorum, Thraciæ gentis, rege. Hæc patre occiso fugit in sylvas, et venatibus latrociniisque vixit. Serv. 317. Prævertitur Eurum] Cf. Æn. viii. 223. et vii. 807. necnon Bentl. in Hor. 1. Carm. xxv. 20.-Vulgata lectio est Hebrum, pro qua cf. Geo. iii. 180. et Miltoni Lycidan, vs. 63. 320. Nuda genu] Dianæ Venatricis habitus, v. Callim. in Dian, ii.—is yóvu μέχρι χιτῶνα Ζώννυσθαι λεγνωτὸν, ὅτ' ἄγρια θηρία καίνει. 327. O quam te] Ita Ulysses ad Nausicaam, Odyss. ζ'. 148. Αὐτίκα μειλίχιον καὶ κερδαλέον φάτο μύθον Γουνοῦμαί σε, ἄνασσα· θεός νύ τις, ἢ βροτὸς ἐσσί; Εἰ μέν τις θεὸς ἐσσὶ, τοὶ οὐρανὸν εὐρὺν ἔχουσιν, Αρτέμιδί σε ἔγωγε, Διός κούρῃ μεγάλοιο, Εἶδός τε, μέγεθός τε, φυήν τ', ἄγχιστα εἴσκω· Εἰ δέ τις ἐσσὶ βροτῶν, τοὶ ἐπὶ χρονὶ ναιετάουσι, Τρισμάκαρες μὲν σοί γε πατὴρ καὶ πότνια μήτηρ, Τρισμάκαρες δὲ κασίγνητοι" μάλα πού σφισι θυμὸς Αἰὲν ἐϋφροσύνησιν ἰαίνεται, εἵνεκα σεῖο, Λευσσόντων τοιόνδε θάλος χορόν εἰσοιχνεῦσαν. Κεῖνος δ ̓ αὖ περὶ κῆρι μακάρ τατος—κ. τ. λ. ̓Αλλὰ, ἄνασσ', ἐλίαιρε, Mortalis, nec vox hominem sonat; o, Dea certe; 'An Phœbi soror, an Nympharum sanguinis una? 330 6 Sis felix, nostrumque leves quæcumque laborem: 'Et quo sub cœlo tandem, quibus orbis in oris 'Jactemur, doceas. Ignari hominumque locorumque 'Erramus, vento huc et vastis fluctibus acti. 'Multa tibi ante aras nostra cadet hostia dextra.' 335 Tum Venus: • Haud equidem tali me dignor honore : Virginibus Tyriis mos est gestare pharetram, • Purpureoque alte suras vincire cothurno. • Punica regna vides, Tyrios, et Agenoris urbem : • Sed fines Libyci, genus intractabile bello. 340 6 Imperium Dido Tyria regit urbe profecta, 'Germanum fugiens. Longa est injuria, longæ Ambages. Sed summa sequar fastigia rerum. 'Huic conjux Sychæus erat, ditissimus agri « Phonicum, et magno miseræ dilectus amore: 345 • Cui pater intactam dederat, primisque jugarat Ominibus. Sed regna Tyri germanus habebat Pygmalion, scelere ante alios immanior omnes. Quos inter medius venit furor. Ille Sychæum • Impius ante aras, atque auri cæcus amore, 350 'Clam ferro incautum superat, securus amorum Germanæ: factumque diu celavit; et ægram, • Multa malus simulans, vana spe lusit amantem. • Conjugis; ora modis attollens pallida miris, 355 'Crudeles aras, trajectaque pectora ferro • Nudavit; cæcumque domus scelus omne retexit. • Thesauros, ignotum argenti pondus et auri. 36o His commota fugam Dido sociosque parabat. σὶ γὰρ κακὰ πολλὰ μογήσας Ες πρώτην ἱκόμην τῶν δ' ἄλλων οὔτινα οἶδα ̓Ανθρώπων, οἳ τήνδε πόλιν καὶ γαῖαν ἔχουσιν. Αστυ δέ μοι δείξον, δὸς δὲ ῥάκος ἀμφιβαλέσθαι.—Σοὶ δὲ θεοὶ τόσα δοῖεν, ὅσα φρεσὶ σῇσι μενοινᾶς, "Ανδρα τε καὶ οἶκον, καὶ ὁμοφροσύνην ἐπάσειαν. κ. τ. λ. Τὸν δ ̓ αὖ Ναυσικάα λευκώ. λενος ἀντίον ηύδα Ξεῖν,—ἐπεὶ ἡμετέρην τε πόλιν καὶ γαῖαν ἱκάνεις, Οὔτ ̓ οὖν ἐσθῆτος δευήσεαι, οὔτέ του ἄλλου, ἂν ἐπέοιχ ̓ ἱκέτην ταλαπείριον ἀντιάσαντα. Αστυ δέ τοι δείξω, ἐρέω δέ τοι οὔνομα λαῶν. Φαίηκες μὲν τήνδε πόλιν καὶ γαῖαν ἔχουσιν· Εἰμὶ δ ̓ ἐγὼ θυγάτης μεγαλήτορος Αλκινόοιο, Τοῦ δ ̓ ἐκ Φαιήκων ἔχεται κάρτος τε, βίη τε. 334. Multa tibi] Simili oratione Ulyssem Telemachus alloquitur, Od. π'. 183. Conveniunt, quibus aut odium crudele tyranni, Aut metus acer erat: naves, quæ forte paratæ, Corripiunt, onerantque auro. Portantur avari 'Pygmalionis opes pelago. Dux femina facti. 365 Devenêre locos, ubi nunc ingentia cernes Moenia, surgentemque novæ Carthaginis arcem : 'Mercatique solum, facti de nomine Byrsam, Taurino quantum possent circumdare tergo. Sed vos qui tandem, quibus aut venistis ab oris, 370 Quove tenetis iter?' Quærenti talibus ille Suspirans, imoque trahens a pectore vocem: 'O'Dea, si prima repetens ab origine pergam, Et vacet annales nostrorum audire laborum ; Ante diem clauso componet vesper Olympo. 375 Nos Troja antiqua, si vestras forte per aures Trojæ nomen iit, diversa per æquora vectos 'Forte sua Libycis tempestas appulit oris. 'Sum pius Æneas, raptos qui ex hoste Penates Classe veho mecum, fama super æthera notus. 380 Italiam quæro patriam, genus ab Jove summo. 'Bis denis Phrygium conscendi navibus æquor, 'Matre Dea monstrante viam, data fata secutus; Vix septem convulsæ undis Euroque supersunt. 'Ipse ignotus, egens, Libyæ deserta peragro, 385 Europa atque Asia pulsus.' Nec plura querentem Passa Venus, medio sic interfata dolore est : 'Quisquis es, haud, credo, invisus cœlestibus auras 'Vitales carpis, Tyriam qui adveneris urbem. Perge modo, atque hinc te reginæ ad limina perfer. 390 Namque tibi reduces socios classemque relatam · Nuntio, et in tutum versis aquilonibus actam: Ni frustra augurium vani docuere parentes. Adspice bis senos lætantes agmine cycnos, 366. Carthaginis arcem] Strabo Geogr. xvii. p. 832. Καρχηδὼν δὲ ἐπὶ χεῤῥονήσου τινὸς ἵδρυται κατὰ μέσην δὲ τὴν πόλιν ἡ ἀκρόπολις, ἣν ἐκάλουν Βύρσαν, ὄφρυς ἱκανῶς ὀρθία, κύκλῳ περιοικουμένη. - κτίσμα δι ἐστὶ Διδοῦς ἀγαγούσης ἐκ Τύρου λαόν. 372. O Dea, si prima] Odyss. g. 196, Ρηϊδίως κεν ἔπειτα καὶ εἰς ἐνιαυτὸν ἅπαντα Ούτι διαπρήξαιμι, λέγων ἐμὰ κήδεα θυμοῦ, Όσσα γι δὴ ξύμπαντα θεῶν ἰότητι μόγησα. 375. Nos Troja antiqua] Similia Ulysses ad Cyclopem, Odyss. . 259. 'Huis τον Τροίηθεν ἀποπλαγχθέντες Αχαιοί Παντοίεἰς ἀνίμοισιν ὑπὲρ μέγα λαῖτμα θαλάσσης, Οἴκαδε έμενοι, ἄλλην ὁδὸν, ἄλλα κέλευθα Ἦλθομεν· οὕτω που Ζεὺς ἤθελε μητιάασθαι. Λαοὶ δ' Ατρείδεω ̓Αγαμέμνονος εὐχόμεθ ̓ εἶν ναι, Τοῦ δὴ νῦν γε μέγιστον ὑπουράνιον κλέος ἐστί. 378. Sum pius Eneus] Homer. Odyss. 1. 19. Εἶμ' Οδυσεὺς Λαερτιάδης, ὃς πᾶσι δόλοισιν ̓Ανθρώποισι μέλων καί μευ κλέος οὐρανὸν ἵκει· Ναιετάω δ' Ιθάκην εὐδείελον 380. Italiam quæro patriam] Cf. Æn. iii. 167. vii. 206. 382. Data fata secutus] V. Æn. iii. 94. et seqq. 387. Haud, credo, invisus] Hom. Od. γ. 27.—οὐ γὰρ οίω Οὔ σε θεῶν ἀέκητι γενέσθαι τε τραφέμεν τε. Auras vitales] Lucretius:-Etherias vitaleis suscipit auras. 393. Cycnus Veneri sacra avis est.Serv. ex Macro Æmylio: Cycnus in au 395 Etheria quos lapsa plaga Jovis ales aperto • Et cætu cinxere polum, cantusque dedere : Corripuere viam interea, qua semita monstrat. Jamque adscendebant collem, qui plurimus urbi 420 Imminet, adversasque adspectat desuper arces. Miratur molem Eneas, magalia quondam: Miratur portas, strepitumque, et strata viarum. guriis nautis gratissimus ales, Hunc optant semper, quia nunquam mergitur undis. Athenæus: μάχεται δὲ (ὁ κύκνος) καὶ τῷ ἀετῷ, αὐτὸς μάχης μὴ προαρξάμενος. Unde et apud Homerum Il. 6. 690.ὀρνίθων πετεηνῶν αἰετὸς αἴθων Εθνος ἐφορμᾶται που ταμὸν πάρα βοσκομενάων, Χηνῶν, ἢ γεράνων, ἢ κύκνων δουλιχοδείρων. 394. Jovis ales] Æschyl. Prometh. - Διὸς δέ τοι πτηνὸς κύων δαφοινὸς, ἀετὸς λάβρος. 403. Ambrosiaque comæ] Notæ et Joτῆς ἀμβρόσιαι χαῖται. Η α'. 529. 404. Vestis defluxit] Palla Veneris vel ex illo nota II. ε'. 315. πέπλοιο φασι νοῦ πτύγμα—Et ibid. 338. ̓Αμβροσίου διὰ πίπλου, ὃν οἱ Χάριτες κάμον αὐταί. 411. At Venus obscuro] Od. n'. 14. Καὶ τότ' Οδυσσεύς ὥρτο πόλινδ ̓ ἔμεν, ἀμφὶ δ' ̓Αθήνη Πολλὴν ἠέρα χεῦε, φίλα φρονέουσ' Ὀδυσῆς, Μή τις Φαιήκων μεγαθύμων ἀντιβο λήσας Κερτομέοι τ' ἐπέεσσι, καὶ ἐξερέοιθ ̓, ὅτις εἴη. Cf. Apollon. iii. 210. 415. Ipsa Paphum] Homerus Od. é'. 362. Ἡ δ ̓ ἄρα Κύπρον έκανε φιλομμειδής ̓Αφροδίτη, Ες Πάφον· ἔνθα δέ οἱ τέμενος βωμός τε θυήεις. Ενθα δέ μιν Χάριτες λουσαν, καὶ χρῆσαν ἐλαίῳ ̓Αμβρότῳ, οἷα θεοὺς ἐπενήνοθεν αἱὲν ἐόντας· ̓Αμφὶ δὲ εἵματα ἔστ σαν ἐπήρατα, θαῦμα ιδέσθαι. 421. Miratur molem] Homerus Odyss. η. 39. Τὸν δ ̓ ἄρα Φαίηκες ναυσικλυτεὶ οὐκ ἐνόησαν Ερχόμενον κατὰ ἄστυ διὰ σφέας· οὐ γὰρ Αθήνη. Εἴα ευπλόκαμος, δεινὴ θεός· ἢ μά οἱ ἀχλὺν Θεσπεσίην κατέχευε, φίλα φρονίουσ ἐνὶ θυμῷ. Θαύμαζεν δ' Οδυσεὺς λιμένας καὶ νῆας εἴσας, Αὐτῶν θ ̓ ἡρώων ἀγορᾶς, καὶ τείγια μακρά, Υψηλὰ, σκολόπεσσιν ἀρηρότα, θαῦμα ιδέσθαι. 422 Strata viarum] Lucret. Strataque jam volgi pedibus detrita viarum Saxea conspicimus: Instant ardentes Tyrii: pars ducere muros, Molirique arcem, et manibus subvolvere saxa: 425 Pars optare locum tecto, et concludere sulco. [Jura magistratusque legunt, sanctumque senatum.] Hic portus alii effodiunt: hîc alta theatris Fundamenta locant alii, immanesque columnas Rupibus excidunt, scenis decora alta futuris, 430 Qualis apes æstate nova per florea rura Exercet sub sole labor; quum gentis adultos Educunt fœtus, aut quum liquentia mella Stipant, et dulci distendunt nectare cellas: Aut onera accipiunt venientum, aut agmine facto 435 Ignavum fucos pecus a præsepibus arcent. Fervet opus, redolentque thymo fragrantia mella. 'O fortunati, quorum jam monia surgunt!' Eneas ait, et fastigia suspicit urbis. Infert se sæptus nebula, mirabile dictu, 440 Per medios, miscetque viris; neque cernitur ulli. Bellaque jam fama totum vulgata per orbem, 430. Qualis apes] II. B'. 87. "Hürs 10νια εἶσι μελισσάων αδινάων, Πέτρης ἐκ γλαφυρῆς αἰεὶ νέον ἐρχομενάων, Βοτρυδὸν δὲ πέτονται ἐπ' ἄνθεσιν εἰαρινοῖσιν, Αἱ μέν τ' ἔνθα ἅλις πιποτήαται, αἱ δέ τε ἔνέα. Cf. et Geo. iv. 153, et seqq. Æn. vi. 707. 443. Effodere loco signum] Eustath. in Dionysium, 195. Oi di xai ToŪTO Zigi Καρχηδόνος φασὶν, ὡς ἄρα οἱ જો τὴν Ελισα σαν, ἤγουν οἱ μετὰ τῆς Διδοῦς, ορύσσοντες εἰς πόλεως κτίσιν, περί του φοίνικα πεφυτευ μένον, εὗρον κεφαλὴν ἵππου, καὶ συμβαλόντες σημαίνεσθαι σχολὴν αὐτοῖς, καὶ παρ' ἄλλων day refus, (facilem victu,) nata xai τοῖς ἵπποις, ἔκτισαν ἐν τῷ τοιούτῳ τόπῳ τὴν Καρχηδόνα. 445. Facilem victu] rogov. Ita Strabo: εὐδαίμων ἐστὶ μάλιστα ἡ περὶ Καρχη δόνα. Simili forma, Asper victu venatus.] Æn. viii. 318. |